Nagyon sokat hallunk mostanában az idült légúti betegségekről, azoknak is a dohányosoknál kialakuló igen gyakori formájáról, a az idült hörghurutról (COPD). Sajnos ez egy igen alattomosan kialakuló betegség, mikor a páciens panaszok miatt orvoshoz fordul, már visszafordíthatatlan elváltozások alakultak ki a légutakban. Ezért minden panaszmentes dohányosnak javasolt lenne legalább 2 évente, enyhe panaszokkal rendelkezőknek évente speciális szűrővizsgálatokon résztvenni.
Ez a szűrés légzésfunctiós vizsgálatot, mellkas rtg. felvételt, esetleg köpet és vérgáz vizsgálatot jelent, melyek fájdalommal nem járnak, a szervezetet nem terhelik meg. Azért fontos az odafigyelés, mert a beteg a légútszűkületet nem érzi, nem éli meg igen sokáig a jelentős alakalmazkodási lehetőségek miatt mind a szervezet, mind a tüdő részéről. A tüdő hosszú ideig tudja kompenzálni a kiesett légzőfelszínt a tartalékok igénybevételével, és a szervezet is nagyon jól tud alkalmazkodni az oxigénhiányhoz, egy ideig…
De ha már a beteg panaszokkal fordul az orvoshoz, az azt jelenti, hogy már a tartalék kapacitást is felhasználta a szervezet és az évek során visszafordíthatatlan (irreverzibilis) elváltozások alakultak ki, és ebben az esetben a folyamat igen gyorsan haladhat előre, mai tudásunk szerint megfékezhetetlenül. Időben felfedezve, megfelelő kezeléssel még jelentős százalékban visszafordítható a légúti szűkület.
Napjaink másik nagy problémája az allergia és az azt nagy százalékban kísérő vagy követő asztma. Sokszor évekig kezelik az enyhe légúti tüneteket antibiotikummal, vagy egyszerűen csak elviselik a panaszokat a betegek, esetleg orrcseppeket, szemcseppeket használnak (nem megfelelő szereket tartósan, igen helytelenül) és nem fordulnak szakemberhez. A mielőbbi kivizsgálás azért fontos, hogy bizonyos életmódváltással az allergének egy részét el tudjuk kerülni. Természetesen az allergének nagy része elől nem tudunk kitérni, de minél több hatás éri a szervezetet, annál hevesebben reagál. Nem mindegy például, hogy pollen szezonban milyen ágyneműben alszunk, hogyan takarítunk, milyen ételeket fogyasztunk, milyen illatszereket használunk stb.
Létezik az ún. kereszt-allergia, melynek figyelembe vétele a szezonális panaszokon igen sokat javíthat. Illetve léteznek bizonyos gyógymódok (pl. immunterápia), melyekkel az allergénekre adott reakciót csökkenteni lehet, vagy meg is lehet szüntetni.
A másik gyakran későn kiderülő probléma az asztma. A tartósan köhécselő, de még nehézlégzést nem észlelő beteg is lehet akár asztmás is. Ebben az esetben az alkalmazott köhögéscsillapítók, antibiotikumok inkább ártanak, mint használnak az asztma kimenetele szempontjából. Az egyénre szabottan, legminimálisabb mennyiségű gyógyszerrel érhető el a beteg számára a legoptimálisabb állapot, a tünetmentesség biztosítása a mellékhatások legkisebb kockázatával.
